"Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estik, de bujkáljon bennünk a mosoly - minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly, meggyőződésem szerint, mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy. Ennek a kötetnek az írásai nem egytől egyig kacagtatóak. Aminthogy az élet sem az. De egy nagy felismerésre vezettek, amikor sorba rendeztem őket újabb és régebbi írásaimból. Amennyire igaz az a mondás, hogy derűre ború, legalább annyira igaz, hogy borúra meg derű. Csak arra kell vigyáznunk, hogy a végére is maradjon egy kis derű." Idézve Janikovszky Évát, ezekkel a mondatokkal kezdeném mai bejegyzésemet. Ezzel szeretnék arra is utalni ebben a pocsék időben, hogy még ilyenkor is lehet jó kedve az embernek. Nos elolvastam ezt a könyvet (címe: Mosolyogni tessék!) és nagyon is tetszett,csak túl hamar vége lett.Számomra ez jelenti azt,hogy nagyon is jó könyvről van szó. Egy könnyű olvasmány,kinek mennyi idő szükséges rá,teljesen mindegy, kikapcsol és megnyugtat, de néha szomorú érzéseket is ébreszt az emberben. Mindenesetre elgondolkodtató könyv. Fiatal vagyok még ahhoz, hogy egy idős ember időskori gondolatait olvassam- mondanák ezt mások- ...francokat..tök mindegy,hány éves volt az író és tök mindegy,mi a könyv témája,ha tetszik, hát elolvasom. Ez szerintem teljesen normális. Így voltam Sárközi Mátyással is, aki sokak számára ismeretlen személy. Sokan azt sem tudják,hogy ő Molnár Ferenc unokája. És hogy mennyire jó könyveket írt. Nemcsak regényt,novellát, naplót, hanem szótárt is készített.

Amiről mindenképp szeretnék beszámolni, az a tegnapi előadás,ami az Alexandra Pódiumon volt, dr. Mérő László beszélt A hit és hiánya címmel erről a témáról.Azt hittem, fáradt leszek hozzá,mert este 7kor kezdődött, a terem elég kicsi annyi embernek,ahányan tegnap ott voltak az IPM-klubban. Mérő mint matematikus kezdte el a problémát fejtegetni,és mint pszichológus fejezte be az előadását/beszédét. Érdekes megvilágításban beszélt a vallásosságról. Tudományos és nem tudományos szemszögből mutatta be. Szerinte vannak az ateisták, a hitlátók és a hitvakok. És ahogy idézett egy híres személyt,aki állította magáról, hogy hithű ateista, mindenki hatalmasat nevetett. Megemlítette Ingmar Bergmant is, és az idézete,mellyel kezdte a témát: " Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem." Bergman neve emiatt is került a témába. Az ateisták kezében ott van a tudomány,amit felhasználhatnak arra,hogy a vallás és isten létezése ellen érveljenek. De a tudományt azonban nem lehet vallássá tenni, mert nincs konkrét rítus és szertartás,ami akármelyik vallásnál előfordul. Ugyanakkor valamilyen központi személy,ami az imádat középpontjában van. Richard Dawkins megírta az Isteni téveszme c.könyvét, melyben a vallást és vallásosságot tárgyalja darwinista nézőpontból és az "isten-hipotézist" vizsgálja tudományos hipotézisként fogja fel. Nevezték a könyvet ateisták bibliájának, és sokan nagyon is elutasítóak voltak vele szemben.

Ma kedvesem miatt kénytelen voltam rákeresni mit is jelent egy kifejezés,ami egy ételt takar.( pollo verde quesadilla).Ezen úton sikerült rátalálnom egy másik nagyon hasznos oldalt, www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/mx.html. Akiket érdekel a mexikói konyha, hát itt aztán rengeteg információ van erről. Magam is meglepődtem,mennyi minden újdonság van számomra ezen a területen.

_mára ennyi_ el

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.